Cyberbullying - internetes zaklatás kezelése
A Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő programja
A Bethesda Gyermekkórház 40 országos szakmai szervezettel együttműködve fogalmazta meg a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatos, tudományos evidenciákon alapuló irányelveket.
1. 10 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).
A lent kifejtett kockázatok miatt a gyermekek önálló eszközhasználatának veszélyei meghaladják annak potenciális előnyeit. Az alsó tagozat végéig nincs olyan, gyermekek számára igazoltan előnyös tevékenység, amelyhez saját okoseszköz szükséges. Felső tagozatban valamivel nehezebb lehet megoldani, hogy a gyermek tulajdonában okoseszköz ne legyen, de tekintettel arra, hogy ennek előnyei (pl. a kapcsolattartás szükségessége önálló közlekedés miatt, digitális kompetenciák fejlesztése stb.) más módon is biztosíthatók, ebben az életkorban is javasolt a saját tulajdonú okoseszköz kerülése.
2. 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
Az első három életév kritikus fontosságú az agy fejlődése, a nyelvtanulás és a kapcsolatok alakulása, a kötődés szempontjából. A csecsemők és kisgyermekek elsősorban a gondoskodó felnőttekkel való közvetlen, kölcsönös, személyes interakciókban és a fizikai környezetük gyakorlati felfedezése közben tanulnak és fejlődnek. A passzív képernyőnézés egyik feltételt sem biztosítja, így a fejlődéshez érdemben nem járul hozzá, másrészt háttérbe szoríthatja a fejlődéshez szükséges helyzetek előfordulását.
3. 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
A közösségi oldalakat tudatosan úgy tervezik, hogy az ember központi idegrendszeri működéseit (pl. motivációs magatartás) kihasználva a felhasználó a lehető legtöbb időt töltse ott. Ezeknek a módszereknek az önszabályozással kevéssé rendelkező fiatalabb gyermekek jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak ezért javasoljuk a közösségi média regisztrációra a minimum 14 éves kort, de megfontolandó az ausztrál szabályozás mintájára a 16 éves kor is. A közösségi média által közvetített valótlan tartalmak valósághű és irreálisan sztereotip bemutatása jelentős hatást gyakorol a döntési folyamatokra, az életcélokra, a motivációra és viselkedésre, az egészségszokásokra. A közösségi média problémás használata fokozza a depresszió, a bántalmazás, az alvászavarok és az alacsony önértékelés kockázatát.
4. A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
A digitális programok és tartalmak sajátos jellemzői közé tartozik, hogy ún. addikciós potenciállal rendelkeznek: jelentős a problémás használati szokások kialakulásának rizikója. A digitális eszközök által okozott függőség az egyéb szerek és viselkedéses addikciók tüneteihez hasonlóak. A kialakult függőség nehezen módosítható; fontos ezért kiemelt hangsúlyt helyezni a megelőzésre. Ennek egyik fontos eleme a gyerekek képernyőidejének korlátozása, és a szabadidő tartalmas, aktív eltöltésének elősegítése. A szórakozás a mozgással, érzelmi fejlesztéssel és neveléssel együtt a való világban történjen meg.
5. A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
A képernyő használata minden képernyővel rendelkező eszköz használatát (okostelefon, tablet, televízió, konzol, laptop stb.) jelenti. A túlzott képernyőidő, valamint a lefekvés előtti időszakban (különösen az utolsó órában) történő képernyőhasználat (többek között az általa kibocsátott fény általi melatonin-termelés gátlásával) egyértelműen összefüggésbe hozható elalvási nehézségekkel, rövidebb alvásidővel és rosszabb alvásminőséggel. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás által kiváltott fáradtság, kimerültség fokozza a fizikai inaktivitással társuló képernyőhasználatot. Az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű alvás kulcsfontosságú a testi és mentális egészség, a hangulatszabályozás, a tanulás és a kognitív funkciók szempontjából.
6. A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
A képernyő előtt töltött idő háttérbe szoríthatja a fizikai aktivitást és egészségtelen étkezési szokások kialakulásához, ill. kreatív tevékenységek csökkenéséhez vezethet ez pedig kihat az egészségre. A túlzott képernyőidő hozzájárul a gyermekkori túlsúly és elhízás kialakulásához, amely aláássa a fizikai, szociális és pszichológiai jóllétet és ismert kockázati tényezője a felnőttkori elhízásnak, valamint számos krónikus megbetegedésnek. Szükséges a fizikai aktivitás tudatos növelése (pl. kirándulás, mozgás, közösségi sport, ill. a képernyőidőbe tervezett mozgásos szünetek beiktatása). A naponta szükséges legalább 60 perc mozgásból kb. 30 percet a mindennapos testnevelés teljesít, ezért fontos, hogy minden érintett (szülő, gyermek/fiatal, pedagógus/iskola) segítse annak egyre jobb megvalósítását. A szabadban végzett mozgást, a családi és közösségi mozgást, valamint az érzelmi élet fejlesztését prioritásként szükséges kezelni.
7. Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.
Fontos a fiatalokat és családokat ösztönözni arra, hogy tudatosan gondolkodjanak a képernyő használatáról: legyen átgondolt döntés eredménye, hogy miért, mikor és mennyi ideig használják a képernyős eszközöket, ezzel együtt pedig kerüljék az egyéb tevékenységek közben vagy megszokásból történő képernyőhasználatot. Ezzel elősegíthető a személyes kapcsolódás felértékelődése, az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokások kialakítása és csökkenhetnek a problémás vagy túlzott használathoz kapcsolódó kockázatok.
8. A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
A túlzott képernyőhasználat meghatározása ebben a dokumentumban a javasolt napi átlagos képernyőidő rendszeres túllépése jelenti (lásd a 4. pontot). Problémás képernyőhasználat alatt a függőség jeleivel kísért eszközhasználatot értjük (pl. a használat minden más tevékenységet háttérbe szorító mértéke, a használat feletti kontroll elvesztése, a használat idejének folyamatos növekedése stb.). Az ok-okozati összefüggések komplexek ugyan, de számos tanulmány talált összefüggést a túlzott vagy problémás képernyőhasználat és a szorongás, a depresszió, az alacsony önértékelés és a testképpel kapcsolatos aggodalmak között, különösen a serdülő korosztályban. Ezek kialakulásában a képernyő előtt töltött tevékenységtől függően többek között a személyes interakció csökkenése, a cyberbullying, a problémák valós megoldásától való menekülés és az alvásproblémák játszhatnak szerepet.
9. Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
A szülői odafigyelés és felügyelet hiánya és a gyermekek testi és mentális jóllétének csökkenése közötti kapcsolat a digitális korszak előtt is egyértelmű volt. Az okoseszközök megjelenésével a gyermekek olyan negatív hatásoknak lehetnek kitéve, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szülők kiemelt felelőssége, hogy tudjanak róla, hogy a gyermekük milyen digitális tartalmakkal találkozik. Korlátozni kell a potenciálisan ártalmas tartalmakhoz való hozzáférést, és olyan légkört kell teremteni, amelyben a gyermek az esetlegesen őt ért negatív hatásokat a szülővel megoszthatja. Fontos megjegyezni, hogy emiatt javasolt a gyermekek érdekében legbiztosabb módszerként, hogy 14 éves kor alatt ne rendelkezzenek saját személyes képernyőt biztosító eszközzel.
10. A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.
A kora gyermekkortól kezdődő életkornak megfelelő, információs-és médiaműveltséget és digitális eszközök használatának képességét magába foglaló, komplex digitális kompetencia fejlesztése, a gyermek egészséges fejlődését támogató alternatív tevékenységek ösztönzése, valamint a társas és érzelmi készségek fejlesztése együttesen eredményezik az egészséges digitális eszközhasználati szokások kialakulását. Rendkívül lényeges a szülők szerepe: a szülői hozzáállás, viselkedés példa a gyermek számára, másfelől pedig a gyermekkel töltött idő mennyiségét és minőségét jelentősen csökkenti a szülő tevékenység közben végzett eszközhasználata. A szülők ismereteinek bővítése, ill. a gyermekek megfelelő fejlődésének elősegítése az oktatási intézmények és a politikai döntéshozók fontos feladata.
Hasznos linkek: https://buvosvolgy.hu/szuloknek
https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/digitalis-szuloseg-uj-kapaszkodot-kapnak-a-szulok-a-digitalis-vilagban
Szabadság
![]()
Holnap szabadságon leszek. Illetve augusztus 14-től-26-ig szintén. Ez idő alatt messengeren, telefonon, e-mailben nem leszek elérhető. Simonné Csontos Margit-ot keressétek munkaidőben.
Ui.: A privát messengeremre már ne írjatok kérlek, csak a védőnői profilra, mert külön munkahelyi telefonom lett, így egyszerűbb egy telefonról intézni az üzenetváltásokat. Köszönöm a megértéseteket! ![]()
UV-tévhitek

𝗧𝗲́𝘃𝗵𝗶𝘁: Egy kis barnaság megvéd a napégéstől.
𝗧𝗲́𝗻𝘆: Jó ha tudod, hogy a bőröd barnasága nem véd meg az UV-sugárzás okozta további bőrkárosodástól. A barnulás eleve a test természetes védekezőmechanizmusának a része: a bőr melanintermeléssel reagál az ultraibolya sugárzásra, hogy megvédje a sejteket a károsodástól.
A gyakori napozás és a rendszeres napégés nagymértékben növeli a bőrrák, azon belül a melanoma kialakulásának a kockázatát. Másként fogalmazva: nem létezik olyan, hogy egészséges barnaság!
𝗞𝗮𝘁𝘁𝗶𝗻𝘁𝘀, 𝗲́𝘀 𝘁𝘂𝗱𝗷 𝗺𝗲𝗴 𝘁𝗼̈𝗯𝗯𝗲𝘁!
Anyajegyek, bőrelváltozások

A nyári fényvédelem csupán az első lépés, hogy megóvd a bőröd és az egészséged.
Az emdee Bőr mobilalkalmazásból és a klinikán készült képeket kezelő webes szolgáltatásból áll. A mobilalkalmazással a páciensek lefotózhatják a bőrükön megfigyelt elváltozásokat vagy a már régóta meglévő anyajegyeket, az applikációnak elküldött kép alapján pedig néhány másodperc alatt visszajelzést kapnak, hogy szükséges-e orvoshoz fordulni.
A mobilalkalmazás ingyenesen használható, és ma már nemcsak Android készülékeken, hanem iPhone-on is elérhető.
Digitális autizmus - Súlyos következményekkel járhat a kütyühasználat kisgyermekkorban!
A digitális vagy virtuális autizmus egy nem hivatalos fogalom, diagnózis. Azokat a gyermekeket érinti, akik már kétéves koruk előtt, majd 3-4 éves korban is extrém sok időt töltenek okoseszközök használatával. Néhány éve már hallani róla, és nem is gondolnánk, hogy ma itt, Kecskeméten mennyire jelenlévő valóság. Ha a virtuális autizmus tünetei jelentkeznek egy gyermeken akkor érdemes logopédus, mozgásfejlesztő gyógypedagógus segítségét kérni, hogy a fejlődési lemaradásokat be lehessen hozni, illetve pszichológusi támogatást kaphat a szülő abban, hogyan segítse gyermekét, hogyan alakítsanak ki új napirendet, szokásokat, közös tevékenységeket. A témáról Pappné Borzavári Krisztina logopédussal beszélgettünk.
Pontosan mit takar ez a kifejezés: digitális autizmus?
A családokkal való első találkozás alkalmával mára elhagyhatatlan kérdésünk lett, hogy a gyermek mennyi időt tölt képernyő előtt (telefon, tablet, tévé). Nem is hinnénk, ha lebontjuk a napi használatot, milyen szépen összeadódnak a félórák, órák, és lesz belőle napi 4-6 óra. Nem ritka, hogy egész nap szól a televízió a háttérben, és a gyermek a tévé előtt játszik. Sajnos, ez a mennyiség nagyon sok veszélyt rejt magában. Rendkívül érzékeny időszak ez az agyi fejlődés szempontjából. Szükséges, és elmaradthatatlan a mozgás, a beszéd, a kommunikáció, természetes játékos közegben. A nyelv arra jött létre, hogy az emberek kommunikáljanak egymással, és a nyelv adok-kapok játéka nem történik meg a képernyő előtt. Egy okoseszközzel nem lehet beszélgetni, nem lehet huncutul a szemébe nézni, várva a visszajelzést, nem tudom megkérdezni tőle: „Mi ez?”, és főleg, nem szólít néven!
– Milyen tünetek utalnak arra, hogy egy kisgyerek túl sokat „kütyüzött”?
– A leggyakoribb panasz kétéves kor körül, hogy még nem beszél a gyermek, vagy nyelvi fejlettsége nem felel meg az életkori átlagnak, de szokták jelezni a szülők a viselkedésbeli eltéréseket is.
Ami nem sok egy 14 évesnek, az ebben a korban igen káros. Azt látjuk, hogy ezek a gyerekek nemcsak a beszéd és nyelvi területeken mutatnak egyértelmű lemaradást kortársaikhoz képest, hanem a szociális kommunikációban is. Nehezen veszik fel a szemkontaktust, leginkább csak futólag, és játékukban gyakran végeznek ismétlődő tevékenységet, esetleg nem megfelelően használják az adott játékot. Késik a beszéd, gyakran egy-egy szót elmond egyszer, de utána már nem használja ezeket a kifejezéseket. Nehezen hallgat a nevére. Nem próbálja utánozni a mondókákat, ölbéli játékokat, esetleg nem is szereti azokat. Arcjátéka, mimikája kevésbé kifejező. A mesekönyv unalmas számára egy képernyőhöz képest.
– Mi a megoldás? Hogyan viszonyuljanak a szülők az okoseszközökhöz?
– A digitális nevelésre tudatosan kell felkészülnie a családnak. Érdemes már a gyermek születése előtt megtervezni a szülőknek, hogy a gyereknevelésben hogyan engednek teret a digitális eszközöknek. Szerencsére látunk tudatos anyukákat, apukákat, akik tudnak következetesek lenni, ami egyébként valóban nagy kihívás.
- Mi a szakemberek ajánlása az egyes életkorokra?
A korai fejlesztésben dolgozó pszichológus kollégánk Gálné Nagy Dalma ajánlása szerint óvodáskorban a kütyüzési idő napi 30 percnél jó, ha nem több. A gyermek ugyanis a képernyő előtt nem használja a fantáziáját, kreativitását, melyek a szabad játék során automatikusan aktiválódnak. A játék elengedhetetlen feltétele a gondolkodás, a probléma megoldás, és a feldolgozás létrejöttének. Ha valaki beleesett a csapdába, akkor a leszoktatást fokozatosan kell kezdeni, 10 percekkel csökkenteni a napi képernyő időt. Fontos, hogy ne csak elvegyünk valamit a gyermektől, hanem adjunk is helyette. Ez lehet közös játék, mondókázás, játszótéren töltött idő, vagy akár a házimunkába való játékos bevonás is. Számítani lehet a gyermek ellenállására, de megfelelő kitartással és türelemmel fokozatosan elérhető a kívánt cél.
– Logopédusként mit tanácsol a kisgyermekes szülőknek, hogyan segíthetik elő gyermekük nyelvi fejlődédét?
– Ne telefonozzon a gyermek a babakocsiban, az autóban, bármilyen várakozásnál! Legyünk kreatívak, merjünk énekelni, mondókázni, viccelődni, állathangokat utánozni. A beszédfejlődésnek ősi táptalaja a mondókázás, az ölbéli játékok, a höcögtetők. A legfontosabb az élő, személyes kapcsolat, a természetes játéktevékenységek. Kapcsoljuk ki a tévét, teremtsünk csendet, amibe beleszülethet az élőszó. Hintáztassuk, ringassuk, forgassuk! Az első tanulási tapasztalatok a gyermek számára a kommunikáción és a mozgáson keresztül történnek. A képernyő előtt ebből egyik sem tud megvalósulni.
– Több ma a megkésett beszédű gyermek, mint korábban?
– Ezt nehéz lenne megmondani, az biztos, hogy jobban fókuszba kerülnek. Ezt évek óta támogatja egy preventív, megelőző szemléletnek a térnyerése, miszerint, ha szükség van rá, a kisgyermeket nevelő családokat minél korábbi életszakaszban segítsük különféle fejlesztésekkel. A védőnők, a gyermekorvosok és a bölcsődei gyógypedagógusok egyre elkötelezettebben irányítják a kisgyermekes családokat a korai fejlesztés irányába, illetve az ehhez fontos szakorvosi vizsgálatokra. Tehát ágazatközi együttműködés alkotta háló igyekszik a 0-3 éves korú, eltérő fejlődésmenetű gyermekeket a megfelelő szakemberhez juttatni. Így az elmúlt évek folyamán egyre növekszik azon családok száma, akik a Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulnak segítségért.
– Hogyan készült a Pedagógiai Szakszolgálat a Logopédia Európai Napjára?
– Minden évben március 6-án, és az idén, immáron 13. alkalommal ünnepli a magyar logopédus társadalom a Logopédia Európai Napját. Az Európai Logopédiai Szövetség, az ESLA és a magyar Logopédusok Szakmai Szövetégének ajánlására az idén a klinikai kórképek a téma, de a helyi munkaközösségekre, munkacsoportokra bízzák, hogy mit helyeznek fókuszba. Mi idén a Petőfi emlékévhez kapcsolódóan a verseket, a kisebbek felé pedig a mondókákat állítjuk az ünnepi hét fókuszába. A mindennapjainkban egyre inkább háttérbe szorul az élő szó, pláne a verselés. A versek pedig komplexen fejlesztik a nyelvi készségeket, például a verbális memóriát, ami a tanulás alapja, a szerialitást, azaz a sorba rendezés képességét, a rímfelismerést, a rímalkotás képességét, a ritmus érzékelést, mely a helyesírás alapjait erősíti majd. Élvezetes, hiszen van bennük nyelvi humor, és ezáltal a gondolkodást is fejlesztik.
Digitális nevelésről egy 5 perces videó ide kattintva elérhető.
Mire figyeljünk a nyári melegben?
Mi mindenre lehet szükség egy utazás során?
Érkezéskor feltérképezni az elsősegélyhelyet, patikát.
Változás az egészséges tanácsadásban!
Érintettek: azok a gyermekek akik Dr. Nagy Gáborhoz tartoznak)
Az új évvel mi is szeretnénk kicsit újítani!
- Arra viszont mindenféleképpen figyeljetek kérlek, hogy egy tanácsadás nem feltétlenül fog 14:00-ig tartani, hiába lehet addig időpontot foglalni!
- Mindig az első szabad időpontra foglaljatok, hogy ne legyen az, hogy 20-30 perc azzal telik, hogy nem történik semmi, és nem jön senki... Ne szívassunk ezzel senkit!
- Még kiforrásban van ez a dolog számunkra is. A folyamatban úgy is látni fogjuk, hogy min kell változtatni, de hogyha ez működik más településen, akkor nálunk is kell!
- Köszönjük az együttműködést!
Üdvözlettel,
Margitka és Ági
Ceglédi Kórház Pakolós Listája - avagy mit vigyünk a kórházba?
Legfrissebb, legújabb honlapunk
Ez az első blogbejegyzésünk az új weboldalunkon. Ezt a weboldalt a bolygó legegyszerűbb weboldalkészítője, a Mozello segítségével hoztuk létre.
Reméljük hosszabb ideig fog élni, mint az előző, és hogy sok-sok érdekes tartalmat oszthatunk meg veletek!
Üdv,
Ceglédberceli Védőnők



